Kérdések és válaszok a HUN-REN átalakításáról

Az átalakítás céljai

Miért van szükség a kutatóhálózat megújítására?

Bár a kutatóhálózat átalakítása 2019-ben megkezdődött, az eddigi intézkedések önmagukban nem hozták meg az intézethálózattól elvárt eredményeket. A kutatóhelyek egy részének a jó eredményei ellenére elmondható, hogy a hálózat kutatási és innovációs teljesítménye lényegesen javítható lenne, a kutatási eredmények hasznosítása terén szintén jelentős előrelépésre van szükség.

Mi támasztja alá azt a megállapítást, hogy a hálózat teljesítménye elmarad a lehetőségektől?

2024 elején mintegy 100 kiváló hazai és külföldi szakértő bevonásával kezdetét vette a kutatóhálózat tudományos és szervezeti átvilágítása, amelynek során a résztvevők egy előzetesen megadott szempontrendszer szerint értékelték a kutatóhelyeket. Emellett a HUN-REN teljesítményét összehasonlítottuk számos külföldi (európai és Európán kívüli) hálózat adataival (erre szoktunk ún. benchmark-analízisként hivatkozni) és azt láttuk, hogy az egy kutatóra vetített értékekben összességében a középmezőnyben helyezkedünk el.  Ezzel egy időben nyolc, külső és belső szakemberekből álló munkacsoport (Work Package) is dolgozott egy-egy stratégiai jelentőségű témán és azonosított beavatkozási pontokat.

Miért nem nyilvánosak az átalakulást megalapozó dokumentumok?

Az elemzések célja az volt, hogy a kutatóhálózat tisztában legyen saját teljesítményével, erősségeivel, gyengeségeivel, valamint hogy megvizsgálja, hogyan tehető eredményesebbé, hatékonyabbá a működés. Az elkészült dokumentumok alapján azonosítottuk az átalakulás irányait, a nemzetközi értékelés alapján a kutatóhelyek is tisztábban látják saját fejlesztendő területeiket. A dokumentumok érzékeny adatokat, információkat tartalmaznak a kutatási intézményekről. Nem véletlen, hogy más, külföldi kutatási hálózatok szintén nem teszik közzé saját szervezetük átvilágításának eredményeit, a hasonló háttérelemzések dokumentumait.

A kutatóhálózat teljesítménye miért nem javítható a jelenlegi szervezeti modellben?

Az egyes átvilágítások egyértelműen rámutattak a szervezeti megújulás szükségességére. A nemzetközi átvilágítást vezető Alexander Zehnder professzor október 4-i levelében az alábbiak szerint fogalmazott: „E célok eléréséhez a szervezetnek dinamikusabbá és interaktívabbá kell válnia, a felépítése és a folyamatai átalakításával.” Azaz a HUN-REN a kijelölt célokat csak a működési struktúrája és folyamatai teljes megújításával érheti el. A jelenlegi keretek között csak egyes területek javítgatására lenne lehetőség, teljes megújításra nem. A HUN-REN törvény intézményi, finanszírozási, és működési garanciát jelent mind a szükséges változások véghezviteléhez, mind a jelenleginél hatékonyabb működéshez.

Melyek a jelenlegi működés legfőbb problémái hálózati szinten?

Nincs hálózati szintű egységes stratégia, amely kijelölné a HUN-REN stratégiai céljait, irányait a következő 3-5 évre. Ebből is fakad, hogy hiányzik a megfelelő koordináció a szervezetben és az együttműködések szintje is alacsony: a kutatóhelyek túlnyomórészt egymástól elkülönülten végzik a tevékenységeiket, a szinergiák sem tudományos, sem funkcionális szinten nincsenek kihasználva.  Alacsony szintű a hálózat finanszírozása, ennek következményeként a bérek elmaradnak a mintának tekintett külföldi intézményekétől. A kutatási infrastruktúra számos esetben fejlesztendő lenne, az ingatlanok pedig nincsenek a HUN-REN tulajdonában (ami az infrastruktúra fejlesztés egyik meghatározó akadálya is egyben). A bázisalapú költségvetési finanszírozás nem ösztönöz sem szervezeti, sem egyéni szinten nagyobb teljesítményre. A költségvetési gazdálkodás szabályrendszere túlságosan kötött, rugalmasabb működésre van szükség.

Melyek a jelenlegi működés legfőbb problémái kutatóhelyi szinten?

A nemzetközi értékelés, amelyet az egyes szakterületek elismert nemzetközi szakértői végeztek, rámutatott számos fejlesztendő területre. Bár a tudományos eredmények a legtöbb kutatóhely esetében jónak mondhatók, kevés kutatóhelynek van stratégiája, irányítási rendszereik nem hatékonyak, a működés számos területe (a teljesítményértékelési rendszertől kezdve kutatókat segítő adminisztrációs szolgáltatásokig) átfogó fejlesztésre szorul. Szükség van a kutatási témák tudatos menedzsmentjére is. Az együttműködések kutatóközponton belül, a kutatóhálózat tagjai között és külső szereplőkkel is jelentős mértékben fejlesztendők. Szintén erősíteni szükséges a tudományos eredmények hasznosítását, azaz az innovációs aktivitásokat.

Melyek az átalakítással elérni kívánt fő célok?

A HUN-REN törvény intézményi, finanszírozási, működési garanciát és stabilitást teremt a magyar kutatás és a magyar kutatók számára. Fő céljaink a következők:

• Valódi hálózati szemlélet és működés kialakítása, amely multidiszciplináris válaszokat kínál a komplex társadalmi és gazdasági problémákra (pl. klímaváltozás, egészséges élet).
• Olyan kutatási témák kialakítása, amelyek egyensúlyt teremt az alapkutatások és a misszió-vezérelt kutatások között, figyelembe véve a társadalmi-gazdasági hasznosíthatóságot. A hálózat innovációs aktivitásainak megerősítése.
• Egységes forrásszerzési stratégiák kialakítása és a pályázati adminisztráció hatékonyabbá tétele.
• Teljesítményalapú bérezési rendszer bevezetése, amely 1,5–2-szeres fizetésemelést biztosít, valamint az egyéni célok és eredmények díjazását is biztosítja. Mindez lehetővé tenné a kutatói életpályamodell kialakítását, amely kulcsfontosságú a kutatói utánpótlást tekintve is.
• Saját tulajdonú ingatlan és minőségi munkakörnyezet, valamint infrastruktúra biztosítása.
• Nemzetközi kapcsolatok erősítése, külföldi kutatók bevonzása, valamint a globális trendek követése.
• Szemléletváltás, amely a közös célokat, az együttműködést helyezi előtérbe.

A HUN-REN támogatását finanszírozó adófizetőként mit várhatunk a megújult HUN-REN-től?

A HUN-REN eddig is sokat tett Magyarország tudományának fejlődéséért, közös tudásunk és kultúránk megőrzéséért és gyarapításáért, az oktatói és kutatói utánpótlásáért, az ország nemzetközi hírnevének öregbítéséért. Ezeket a tevékenységeket eredményesebben szeretnénk végezni, emellett célunk, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt fektessünk a kutatások eredményeinek hasznosítására annak érdekében, hogy erőteljesebben hozzájáruljunk a magyar gazdaság fejlődéséhez, a társadalmi és gazdasági kihívások megoldásához.

Az átalakítás módja

Milyen szerepet játszott a HUN-REN az átalakítás koncepciójának kidolgozásában és a törvénytervezet elkészültében?

A nemzetközi átvilágítás eredményeit szeptember végén tárgyaltuk át a HUN-REN vezetői és kutatói közösségével az V. workshopunkon, több mint 150 résztvevővel a kutatóhálózatból, majd az itt meghatározott alapelvekkel fordultunk Hankó Balázs miniszter úrhoz, aki támogatásáról biztosított bennünket. Október közepén adott ki a HUN-REN Irányító Testülete állásfoglalást az új modell legfontosabb elemeiről. A Kulturális és Innovációs Minisztérium ez alapján dolgozta ki a törvénytervezetet, ezt a Kormány október végén tárgyalta meg. Az együttműködés tehát szoros és aktív volt a Minisztériummal az elmúlt időszakban, az új modell alapelvei a HUN-REN kezdeményezésére kerültek a tervezetbe.

Hogyan vonták be a kutatóhelyeket a törvénytervezet előkészítésébe?

A HUN-REN elnöke és vezérigazgatója 2024. október 15. napjától rendszeresen összehívott kutatóhelyvezetői megbeszéléseken ismertette a kutatóhálózat megújítását célzó, a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezető képviselőivel folytatott tárgyalások eredményét.

A törvénytervezet véleményezését mind a HUN-REN Központ vezetői, mind a kutatóhelyek vezetői a munkatársaik bevonásával végezték. A november 7-e és 14-e közötti időszakban a kutatóközpontok vezetői számos munkavállalói fórumot tartottak. A törvénytervezet véleményezésébe a HUN-REN munkatársait széleskörűen bevontuk, ezzel is elősegítve, hogy a HUN-REN törvény rendelkezéseit valamennyien megismerhessék.

Az első körben megfogalmazott javaslatokat és észrevételeket az Irányító Testület is megtárgyalta a főigazgatói egyeztetést követően. A HUN-REN állásfoglalását a kutatóhelyek véleményének megismerése és összegzése után az Irányító Testület  továbbította a Kulturális és Innovációs Minisztérium részére.

A kutatóhelyek vezetőivel azóta is rendszeres, heti gyakoriságú megbeszéléseket tartunk, ahol megvitatjuk az átalakulással és az új működési modell kialakításával kapcsolatos kérdéseket.

Volt lehetőségük a HUN-REN munkatársainak véleményt nyilvánítani a törvénytervezetről?

A törvénytervezet megalkotása előtt a vezetőkön túl valamennyi HUN-REN munkatárs véleményét megkérdeztük a stratégiai irányok meghatározásakor. A HUN-REN minden munkatársának kiküldött kérdőívet összesen 1374 fő küldte vissza. A törvénytervezet véleményezésébe pedig a kutatóközpont- és intézetvezetőkön keresztül szintén valamennyi munkatárs bekapcsolódhatott. A törvénytervezet véleményezése során, a november 7-e és 14-e közötti időszakban a kutatóhelyek vezetői számos munkavállalói fórumot tartottak, többszáz fős résztvevői körrel.

Az egyes egyeztetésekre valamennyi érintett munkavállaló és vezető bevonásával került sor, a felsővezetői döntésekről mind a vezetők, mind a munkavállalók időben és megfelelő módon értesültek/értesülnek, nem csupán a fórumokon, hanem hírlevélben és a HUN-REN honlapján is.

Valóban figyelembe vették a kutatói közösség véleményét?

Számos módosítás kifejezetten a kutatói közösség kezdeményezésére került az új törvény tervezetébe. Az Országgyűléshez benyújtott tervezet valamennyi olyan módosítást tartalmaz, amelyet a HUN-REN IT – a HUN-REN intézményvezetők Közös Nyilatkozata alapján – kezdeményezett a KIM-nél. A legfontosabbak ezek közül:

• A benyújtott dokumentumban átvezetett módosítások között a sajátos jogállású jogi személyként létrehozandó HUN-REN-re a Ptk. jogi személyekre vonatkozó általános szabályai alkalmazandók a korábbi tervezetben még szereplő, az alapítványokra vonatkozó mögöttes szabályok helyett. A módosítás további eredményeként a jelenlegi kutatóközpontok és önálló kutatóintézetek tevékenységüket származtatott jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységekként folytatják.
• Változtak az első Irányító Testület tagjainak kinevezésére és a kutatási intézmények vezetőinek részvételére vonatkozó szabályok is. A módosítás kimondja, hogy az IT tagjainak jelölését megelőzően az illetékes miniszter véleményt kér a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácstól.
• A kutatási intézmények vezetői 3 tanácskozási jogú delegálttal vesznek részt az IT ülésein, emellett az IT munkáját a kutatóintézetek vezetőiből létrejövő, konzultatív jogkörű Intézményvezetői Kollégium is segíti.
• Szintén a tervezet része lett, hogy a közfeladat-finanszírozási megállapodásban a tématerületi prioritások alapján meghatározott kutatási témák köre mellett a szabad témaválasztás alapján végzendő felfedező kutatások lehetőségét is rögzíteni kell, illetve az, hogy a kutatási intézmények szakmai programjuk alapján végzik a szakterületükön a tudományos kutatásokat.

A HUN-REN munkatársai hogyan tudnak részt venni a jövőben az új működési modell kialakításában?

Az átalakítás további kérdéseit tekintve szintén rendkívül fontosnak tartjuk a HUN-REN teljes közösségének bevonását, és azt, hogy egy olyan működési modellt alakítsunk ki, amelyet a HUN-REN munkatársai magukénak éreznek. Ennek egyik legfontosabb eleme az újonnan létrejött, az átalakulást segítő Transzformációs Programiroda, amelynek alprogramjaiban számos kutató és kutatást segítő munkatárs is részt vesz. Emellett a HUN-REN vezetése, valamint a kutatóhelyek vezetői fórumok rendezésével, értekezletek, adott témakört érintő megbeszélések tartásával is igyekeznek becsatornázni a munkatársak véleményét.

Mikorra várható az átalakulás?

A törvényjavaslat szerint az átalakulás legkorábban 2025. április 1-jével valósulhat meg.

Jogállás

Igaz az, hogy az intézetek elveszítik önálló jogi személyiségüket és az egész HUN-REN egy jogi személyként működik majd tovább?

Ebben a formában nem igaz. Az új HUN-REN egy önálló, sajátos jogállású jogi személlyé válik, ugyanakkor a jelenlegi kutatóközpontok és önálló kutatóintézetek tevékenységüket származtatott jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységként folytatják tovább, így nem veszítik el önállóságukat.

A HUN-REN is KEKVA-típusú intézményként fog működni, a modellváltott egyetemekhez hasonlóan?

Nem, hiszen a HUN-REN-re semmilyen módon nem fog vonatkozni a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (ún. KEKVA tv.), nem alapítványi formában működik tovább, hanem sajátos jogállású jogi személyként, ahol nincsen fenntartó-fenntartotti viszony és nincsen kuratórium sem. A HUN-REN-re vonatkozóan háttérszabályként a Ptk. jogi személyekre vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni, nem az alapítványi szabályokat. A jogszabály a HUN-REN sajátosságaihoz illeszkedő módon került kialakításra.

Miért hasonlít a HUN-REN törvény néhány része mégis a KEKVA törvényhez?

A KEKVA szabályokra a HUN-REN törvény csak (az állami) vagyon tulajdonba adása, a finanszírozás és az összeférhetetlenségi szabályok területén hasonlít. Azért ezeken a területeken, mert a HUN-REN költségvetési intézményből válik magánjogi, államháztartáson kívüli szervezetté (hiszen ez szükséges a rugalmas működési környezet és a hosszútávú, stabil finanszírozási és vagyoni struktúra kialakításához). Az említett attribútumokhoz kapcsolódó szabályokat a HUN-REN törvényben szükséges rögzíteni, ahogy történik az más, hasonlóan államháztartáson kívüli, de közfeladattal felruházott jogi entitások esetében – így a KEKVA fenntartású egyetemek esetében is. Nincs és nem található egyezés az irányítási struktúrában, a vezetői hatáskörökben, a szervezeti felépítésben.

Lehetséges, hogy az átalakulás során megszűnnek az egyes intézmények?

A jelenlegi kutatóközpontok és önálló intézetek, mint költségvetési szervek (és nem mint kutatási intézmények) jogutódlással megszűnnek, a tevékenységüket pedig a HUN-REN részeként, származtatott jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységek (kutatási intézmények) formájában folytatják, fontos, hogy ezek a jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységek a jogok és kötelezettségek tekintetében az adott kutatóhely általános jogutódjai lesznek.

Irányítás

Milyen lesz a HUN-REN új szervezeti struktúrája? 

Célunk, hogy hatékonyabb működési modellt alakítsunk ki. A tervezett új szervezeti struktúra egyszerűbb, átláthatóbb lesz, a felelősségi szinteket egymástól világosan elválasztjuk. Nem történik változás a tekintetben, hogy továbbra is a többségében a tudomány művelőiből álló Irányító Testület az új jogi személy ügyvezető és döntéshozó szerve, amelyet az elnök vezet és a vezérigazgató a kutatási hálózat operatív vezetője.

• Irányitó Testület (IT)
  • az új jogi személy ügyvezető és döntéshozó szerve
  • 7 főből áll, tagjainak többsége (több mint fele) a tudomány művelői közül kerül kiválasztásra
  • munkáját támogatja nemzetközi tudományos tanácsadó testület (tagjait az IT elnöke kéri fel)
  • munkáját segíti az Intézményvezetői Kollégium (kutatási intézményvezetőkből áll)
• Elnök
  • az IT vezetője és a HUN-REN képviselője (az IT maga közül választja az alapításkori kijelölés kivételével),
  • irányítja a HUN-REN-t
  • tevékenységéért az IT-nek felel
  • akadályoztatása esetén:
    • tudományos ügyekben a tudomány területi alelnökök
    • operatív és szervezeti ügyekben a vezérigazgató helyettesíti
• Vezérigazgató
  • a HUN-REN operatív vezetője és adminisztratív irányítója
  • tevékenységéért az IT-nek felel
  • az elnök átruházhatja rá részben vagy egészben:
    • a HUN-REN vagyona tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlását
    • az alapító okirat által az elnök hatáskörébe utalt feladatokat
• Felügyelőbizottság
  • 3 főből áll, elnököt maguk közül választanak
    • a felügyelőbizottság elnökére az alapító okirat képesítési és végezettségi, szakmai követelményeket állapíthat meg
• Tudományterületi alelnökök
  • kutatási intézmények tudományos tevékenységét koordinálják
  • feladataikat az SZMSZ és az alapítói okirat tartalmazzák

Az Irányító Testület valóban autonóm módon fogja irányítja a HUN-REN-t?

A teljeskörű autonómia azáltal kerül biztosításra, hogy a többségében a tudomány művelőiből álló Irányító Testület kapja meg az alapítói jogok gyakorlását, és az nem marad a HUN-REN-t formálisan létrehozó miniszternél. Az alapítói jogok IT részére történő átadásával a HUN-REN formális-jogi kapcsolódása a Kormányhoz vagy a KIM-hez megszűnik, a jogi kapcsolódást az állammal kizárólag a közfeladat-finanszírozási szerződés fogja jelenteni. Az Irányító Testület hatásköre lényegét tekintve nem változik a jelenlegihez képest, így továbbra is a HUN-REN döntéshozó és ügyvezető szerve marad.

Hogyan biztosítható az, hogy az Irányító Testület a politikától függetlenül működjön?

Egyrészt a HUN-REN Irányító Testületének tagjainak többségét a tudomány művelői közül kell kiválasztani. Másrészt – a jelenlegi tervezet szerint – az IT tagjait a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács fogja véleményezni, amely Tanácsban helyet kap az MTA elnöke, a HUN-REN elnöke, az egyetemi és vállalati szféra vezetői mellett. Harmadrészt az IT tagjaira, a vezérigazgatóra, a felügyelőbizottság tagjaira a törvénytervezetben szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak. Nem vállalhat ilyen szerepet például országgyűlési képviselő vagy a kormányzati igazgatásról szóló törvényben meghatározott politikai felsővezető, kormánybiztos, miniszteri biztos, szakmai felsővezető, még szakmai vezető sem. Ezen túlmenően a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény szerinti szervnél foglalkoztatott köztisztviselő vagy aki Irányító Testületi, vezérigazgatói vagy felügyelőbizottsági megbízatásának kezdetét megelőző egy évben az előző mondatban felsorolt tisztséget töltött be. Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak a HUN-REN által létesített vagy fenntartott, a Ptk. alapján létrehozott jogi személy ügyvezetőjére, továbbá a törvényjavaslat arról is rendelkezik, hogy az előzőekben meghatározott tisztségeket betöltő személy nem lehet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti támogatott alapítvány vagy támogatott jogi személy (a továbbiakban együtt: támogatott szerv) tisztviselője, amennyiben ezen tisztségek egyidejű betöltése miatt a feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására nem, vagy csak korlátozottan képes.

Az összeférhetetlenségi szabályoknak való megfelelést az Állami Számvevőszék is vizsgálhatja, ezt a vizsgálatot a HUN-REN tisztségviselője kezdeményezheti.

Figyelembe fogja venni az Irányító Testület a tudomány szempontjait?

A HUN-REN irányítási struktúrájában továbbra is a többségében a tudomány művelőiből álló Irányító Testület a döntéshozó szerv, amely hasonló hatáskörökkel bír a javaslat alapján, mint jelenleg, és amelyről az Alkotmánybíróság 2022 második felében megállapította, hogy megfelel a tudományos kutatás szabadsága elvének. A törvényjavaslat biztosítja, hogy a hét főből álló Irányító Testület tagjainak többsége a tudomány művelői közül kerüljön kiválasztásra.

A tervezet kiköti azt is, hogy a legfontosabb kérdésekkel (mint az intézetek alapítása, átalakítása, megszüntetése vagy a kutatóintézeti költségvetések elfogadása) kapcsolatos döntések meghozatalához az IT tudományos tagjai többségének jóváhagyása szükséges. Szintén rögzíti a tervezet – az Alaptörvényhez igazodó módon –, hogy tudományos kérdésekben kizárólag a tudomány művelői jogosultak dönteni.

Milyen beleszólása van az intézményvezetőknek az Irányító Testület munkájába?

A kutatási intézmények vezetői által delegált személyek – legfeljebb 3 fő – tanácskozási joggal részt vehetnek az IT ülésein.  A törvényjavaslat alapján az Irányító Testület munkáját az Intézményvezetői Kollégium, mint konzultatív kollégium segíti, amely a mindenkori kutatási intézményvezetőkből áll, és amelyet az Irányító Testület minden évben legalább két alkalommal összehív.

Kutatási intézmények önállósága

Mi a garancia arra, hogy a kutatási intézmények önállósága megmarad?

A jelenlegi kutatóközpontok és önálló intézetek számára a törvényjavaslat biztosítja, hogy azok a létrejövő HUN-REN jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeiként működjenek tovább. A törvényjavaslatban rögzítésre kerül az intézmények származtatott jogi személyisége az alapító (az állam képviseletében a tudománypolitika koordinációjáért felelső miniszter) pedig arra kötelezett, hogy eszerint adja ki az alapító okiratot.  A HUN-REN a jövőben rendelkezhet egyes szervezeti egységeinek jogi személlyé nyilvánításáról, a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően.

Az átalakítás során megváltoznak a kutatóhelyek elnevezései?

Nem, a kutatóhelyek korábbi elnevezései nem változnak meg, valamint az igazgatói, főigazgatói pozíciók elnevezései is megmaradnak. A törvényjavaslat (az intézményvezetők javaslatával összehangban) egységesen a kutatási intézmény, valamint a kutatási intézményvezető megnevezést alkalmazza, de a gyakorlatban az eddigi elnevezések továbbra is használhatók.

Mit jelent a kutatóhelyek önállósága?

A tudományos kutatási és innovációs tevékenység a tudomány szabadsága elvének érvényre juttatásával továbbra is a kutatási intézményekben folyik: szakmai programjuk alapján a szakterületükön tudományos kutatásokat végeznek, állást foglalnak tudományos kérdésekben, gondoskodnak kutatóik szakmai fejlődéséről és a szakmai utánpótlás biztosításáról, továbbá a felsőoktatási intézményekkel kötött megállapodások szerint közreműködnek az oktatásban, kutatásban és doktori képzésekben.

A működés más területeit tekintve is arra törekszünk, hogy az intézmények széles körű önállósággal rendelkezzenek, hiszen ez szolgálja az alaptevékenységez kapcsolódó feladatok hatékony ellátását. A kutatási intézményvezető többek között:

• dönt a kutatási intézmény belső szervezeti felépítéséről, működési rendjének kialakításáról,
• felel a kutatási intézmény közfeladatainak, alaptevékenységének ellátásának operatív irányításáért,
• felel a kutatási intézmény tudományos stratégiájának kidolgozásáért, munkatervéért, a tudományos és innovációs tevékenységének koordinációjáért
• gyakorolja a munkáltatói jogokat,
• felel a tudományos munkához kapcsolódó együttműködési megállapodások és szerződések megkötéséért,
• felel a rendelkezésére bocsátott pénzeszközökkel és saját bevételeivel való gazdálkodásért,
• felel a tudományos munkához kapcsolódó pályázatok benyújtásáért és megvalósításáért,
• tulajdonosi jogokat gyakorol gazdálkodó szervezetekben,
• felel a kutatási intézmény vagyonának kezeléséért. 

Ugyanakkor bizonyos általános kereteket és szabályokat központilag szükséges megalkotni, hogy a hálózati működés előnyeit ki lehessen használni. Bizonyos párhuzamosságok csökkentése már önmagában jelentős hatékonyságnövelést eredményez, melyet tovább erősít a hálózati logikában történő, összehangolt működtetés. A kutatási intézmények, valamint az intézményvezetők pontos feladat- és hatásköreit az alapító okiratokban, valamint a szervezeti és működési szabályzatban kell majd meghatározni. Ezekről a kérdésekről is rendszeresen egyeztetünk az intézmények vezetőivel.

Az állam előírhatja-e, hogy ki és mit kutasson?

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elkötelezett a Bonni Deklaráció értékei mellett, melyek az akadémiai szabadságot kulcselemként jelölik meg a demokrácia és a reziliencia kapcsán - ezek a Hálózat alapértékeit képezik. Az állam nem mondhatja meg a jövőben sem – ahogy eddig sem tette – hogy egy kutató vagy kutatócsoport milyen módszerekkel milyen kutatásokat végezzen. A törvényjavaslat maradéktalanul tiszteletben tartja és betartja az Alkotmánybíróság azon állásfoglalását, mely szerint: a tudományos kutatás szabadsága akkor tud érvényesülni, ha 1) az külső (különösen állami) befolyástól mentes, 2) a tudományos kutatást folytató intézményben szervezetileg garantált az, hogy a tudomány képviselői kifejthessék álláspontjukat, azaz a tudományos kérdésekben a tudomány képviselői rendelkezzenek döntési jogosultsággal.

Ugyanakkor jogos elvárás az állam részéről, és maximálisan illeszkedik a nemzetközi sztenderdekhez is, hogy az állam – közösen a HUN-REN-nel – meghatározzon kiemelt kutatási irányokat / széles kutatási témákat, amelyek egyrészt illeszkednek Magyarország KFI stratégiájához és a Neumann János Programhoz, másrészt kiemelten fontosak az ország számára és hozzá tudnak járulni a kiemelt társadalmi és gazdasági kihívások megoldásához. A kutatási irányok közös lefektetése azonban nem jelentheti és nem is fogja jelenteni a tudományos kutatás szabadságának korlátozását: az teljes mértékben érvényesült és ezután is érvényesülni fog. Fontos garancia, hogy a HUN-REN és az állam közötti megállapodásban a törvényjavaslat alapján rögzíteni kell a tématerületi prioritások alapján meghatározott kutatási témák mellett a szabad témaválasztás alapján végzendő felfedező kutatásokat is.

Finanszírozás

Nem lehetett volna csak a finanszírozást megemelni és a jelenlegi struktúrát megőrizni?

A megemelt finanszírozás önmagában nem elég ahhoz, hogy a HUN-REN hatékonyabban működjön. A 2021-es forrásbővülés sem járt a tudományos és innovációs teljesítmény lényeges javulásával, mert nem kísérte a működés hatékonyabbá és eredményesebbé tétele. Erre egyértelműen rámutatott a nemzetközi átvilágítás is. Egy új, teljesítményalapú finanszírozási és működési modell azonban a megemelt források segítségével óriási lehetőséget jelent arra, hogy szintet lépjen a hálózat teljesítménye.

Milyen mértékben emelkedik a HUN-REN állami támogatása?

2025-re a törvényjavaslat 50%-os, azaz közel 18 milliárd forintos többletfinanszírozást tartalmaz (tekintettel az április 1-jével történő új HUN-REN létrehozására), valamint tartalmazza az átalakuláshoz kapcsolódó egyszeri többlettámogatás összegét. 2026-ban a HUN-REN támogatása 75%-kal emelkedik (a 2024-es bázishoz mérten), valamint 100%-kal 2027-től kezdődően, mely így meghaladja majd a 97 milliárd forintot. A Kormány ezt 6 éves időtartamra garantálja, közfeladat-finanszírozási szerződés keretében, valamint rögzítésre kerül a HUN-REN és az állam között megkötésre kerülő 25 éves keretmegállapodásban is.

Az infláció nem fogja akár rövid távon is elértékteleníteni a forrásokat?

Nem, mert a törvényjavaslat szerint az állam és a HUN-REN kötelesek hat év időtartamra szóló megállapodásban rögzíteni a támogatás értékkövetésének szabályrendszerét. Azaz a HUN-REN támogatásai meg fogják őrizni reálértéküket.

Mit jelent, hogy az állam közfeladat-finanszírozási szerződést köt a HUN-REN-nel?

A HUN-REN közfeladatainak ellátását elsődlegesen a közfeladat-finanszírozási szerződés (KFSZ) fogja rögzíteni. Ez a jelenlegi, báziselvű állami finanszírozással szemben egy teljesítményelvű finanszírozási rendszert jelent. A megállapodásban rögzíteni kell többek között a végzett tevékenység vállalt volumenét, indikátorait, a támogatás nagyságát. Az állam ezen szerződés szerint fog a HUN-REN éves beszámolói alapján évente elszámolni az egyes tárgyévekre előre rögzített támogatási összeg vonatkozásában. Lényeges, hogy a szerződés a két fél (az állam és a HUN-REN) között kerül megkötésre, így mindkét félnek a tartalmát jóvá kell hagynia. Ez biztosítja, hogy csak olyan elemek kerülhetnek rögzítésre a KFSZ-ben, amit a HUN-REN Irányító Testülete jóváhagy. Lényeges továbbá, hogy a KFSZ magánjogi szerződés lesz (hiszen az állam és egy magánjogi jogalany között kerül megkötésre), ez alapján – és ezt a törvénytervezet is kimondja – magánjogi úton peresíthető, azaz amennyiben az állam nem biztosítja a szerződésben foglaltakat, úgy a HUN-REN bírósághoz fordulhat.

Miért jó a tervezett teljesítményalapú finanszírozás?

A feladatok rögzítése, az eredmények mérése és a finanszírozás teljesítményhez kötése mind szervezeti, mind egyéni szinten motivációt jelent és nagyobb teljesítményre ösztönöz.

Igaz, hogy az átalakulás után a HUN-REN elesik az uniós forrásoktól, hasonlóan a modellváltott egyetemekhez?

Ez egyáltalán nem igaz. A HUN-REN szakmai kapcsolataiban és finanszírozásában alapvető szerepet játszó közvetlen uniós forrásokat semmi nem veszélyezteti. Sem az új jogállás, sem az irányítási rendszer, sem a finanszírozási modell, sem a törvényjavaslat más eleme nem ad okot arra, hogy az EU bármely intézménye kifogásolhassa azt. A HUN-REN nem fog a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat szabályozó törvény hatálya alá kerülni, ahogy a tervezetben erre semmilyen utalás nem található és soha nem is merült fel célként. A magyar sajtóban elhangzott, ezzel kapcsolatos állítások minden alapot nélkülöznek.

Életpályamodell és béremelés

Milyen garanciákat tartalmaz a törvényjavaslat a kutatók számára?

A törvényjavaslat 25 éves keretmegállapodást, 6 éves időszakra megkötött, kiszámítható és értékálló feladat- és teljesítményfinanszírozást tartalmaz, megteremti a pénzügyi mozgásteret egy valódi és vonzó kutatói életpályamodell kialakítására.

A megemelt finanszírozás együtt jár-e a jelenlegi, nagyon alacsony bérek növelésével?

A HUN-REN költségvetése a következő években jelentősen emelkedik. Ez lehetőséget teremt arra, hogy nemzetközi szinten is versenyképes, a magyar kutatók megtartását, illetve hazavonzását biztosító béreket tudjunk kínálni. Célunk egy olyan életpályamodell és teljesítményelvű bérezési rendszer kialakítása, amelynek a kiszámíthatóság és a teljesítményelv jelenti a két legfontosabb pillérét.

Előfordulhat, hogy valakinek csökkenni fog a bére az átalakításkor?

Nem, a törvényjavaslat 31.§-a egyértelműen, garanciális szabályként rögzíti, hogy az új jogi személlyel való munkajogviszonnyá alakulással a foglalkoztatottak munkabérének összege megegyezik a jogelődnél meglévő munkabér összegével.

A béremelés kizárólag a kutatókat érinti majd?

Nem, a kutatók mellett a nem kutatási feladatot végző munkatársakra is vonatkozik a bérrendezési szándék. A HUN-REN közösségének ők éppen olyan értékes tagjai, mint a kutatók.

Vagyon

Igaz, hogy az MTA ingatlanvagyonát privatizálják?

Ez teljes félreértés, éppen az ellenkezője igaz. Amennyiben az MTA Közgyűlése támogatja a KIM és az MTA vezetői között kialakult kompromisszumot az adásvétel legfontosabb feltételei vonatkozásában, és az alapján az MTA a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel adásvételi szerződést köt és a kutatóintézetek által használt ingatlanok adásvétel útján állami tulajdonba kerülnek. Ezt követően ingyenes vagyonjuttatással a HUN-REN tulajdonába kerülnek, annak érdekében, hogy a felelős és hatékony ingatlanhasználatot maguk a kutatóintézetek végezhessék. Semmiféle "privatizálás" nincsen és nem is volt soha tervben. A HUN-REN-re vonatkozó valamennyi vagyongazdálkodási szabályt az új törvényjavaslat részletesen taglalja. A garanciák közül csak kettőt kiemelve:

1) a HUN-REN a vagyonának hasznosításából származó bevételeit kizárólag a törvényben rögzített közfeladataira használhatja fel

2) amennyiben a HUN-REN-től bármilyen közfeladat később – a törvény erejénél fogva – elkerülne, úgy az annak ellátását szolgáló vagyonelemek visszaszállnak az államra.

Az MTA-nak forrása nem volt a kutatóhelyek által használt ingatlanok felújítására, a kutatóhelyek nem voltak tulajdonosok, csupán törvényi alapú használók, ebben a helyzetben az ingatlanok állapota pedig csak romlott. Az egyértelmű tulajdoni helyzet (párosulva a megemelt finanszírozás adta lehetőségekkel) megadja az esélyt arra, hogy az ingatlanok állapotát és így a munkafeltételeket jelentősen javítsuk.

A kutatóhelyek jelenlegi vállalati részesedései és ingóságai az intézményeknél maradnak-e?

Az átalakulás nem befolyásolja sem a vállalati részesedések, sem az ingóságok helyzetét, a törvényjavaslat értelmében a közfeladatok ellátására rendelkezésre álló, a kutatóhelyek tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő ingó vagyontárgyak a törvény erejénél fogva a származtatott jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység, azaz a kutatási intézmények tulajdonába kerülnek.

Az átalakítás következtében lesz lehetőség a HUN-REN rossz állapotban lévő ingatlanjait felújítani?

A megemelt finanszírozás számos lehetőséget teremt, többek között felújításra is több forrás juthat.