Tizennyolc kiváló kutatót díjaztak a HUN-REN idei gáláján

December 5-én ünnepélyes gála keretében, a Magyar Nemzeti Múzeumban adták át a 2024-es elismeréseket a HUN-REN kutatóinak. Ahogy arról már írtunk, a HUN-REN Kiválósági Díjat Bokor József professzornak ítélték oda. A kiemelkedő kutatói tevékenység értékelése mellett még tizenhét kutató kapott - kutató professor emeritus vagy Bárány Róbert Díj - elismerést.

Kutató professor emeritus cím

A cím megalapításának és adományozásának célja a HUN-REN kutatók eredményes kutatói pályájának, valamint a tudományszervezés területén végzett jelentős tevékenységének elismerése. 2024-ben nyolcan kaptak kutató professor emeritus címet a kutatóhálózatban. 

A 2024-ben kutató professor emeritus címet kaptak:

Balog János, az elméleti fizika számos területén ért el nemzetközileg kiemelkedő eredményeket. Több esetben sikerült egzakt megoldást találnia az erős kölcsönhatás leírásához kapcsolódó elméleti modellek problémájára. Cikkei közül kiemelkednek a kvantumos Toda-modellek megalapozásáról írt munkái, melyekre több mint 600 hivatkozás érkezett. Az integrálható modellekkel végzett vizsgálatai elvezettek a maximálisan szimmetrikus négydimenziós mértékelmélet skáladimenzióinak, valamint a kvark-antikvark kölcsönhatási potenciál egzakt meghatározásához. Legújabb munkái a perturbációs sorok Borel-összegzésével kapcsolatosak. Hat évig volt a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Tudományos Tanácsának elnöke. 

Benkő Elek régész, az MTA rendes tagja, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének kutatóprofesszora, az MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztályának elnöke. Kiemelkedő eredményeket ért el a középkori és kora újkori Kárpát-medence régészetének és történetének hazai és nemzetközi szintű meghatározó kutatásában, különösen a középkori Székelyföld, a középkori magyar királyi és egyházi központok, a székely írás és a középkori környezettörténet területén végzett munkássága során. 

Csontos Péter, az MTA doktora, a biológiai tudományok kandidátusa. 2008-tól dolgozik az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetben. Kutatásainak fő területe a talajok magbankja és magökológiája, kiemelkedő eredményeket ért el a hazai flóra magökológiai vizsgálata és a talajmikrobiom kutatása terén. 146 tudományos folyóiratcikk, két könyv és számos könyvfejezet szerzője, független hivatkozásainak száma több mint 2000. Tagja, titkára, később pedig elnökhelyettese, illetve társelnöke volt az MTA Diverzitásbiológiai Bizottságának. Három folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, 2021 óta az ELTE címzetes egyetemi tanára. 

Héberger Károly, az MTA doktora, a BME címzetes egyetemi tanára, az MKE Kemometriai Szakcsoportjának és az MTA Kemometriai és Kemoinformatikai Munkabizottságának év(tizedekig) elnöke. Ötven éves pályafutása során reakciókinetikai kutatásokkal, a kromatográfiás retenciós idő mérésével és modellezésével, szerkezet-hatás összefüggésekkel (QSAR), a modellek validálásával, mintázatfelismeréssel, osztályozással, rangsorolással, a molekulák hasonlóságával foglalkozott. Legkiemelkedőbb eredményeit a gyógyszerkémiában jól használható hasonlósági mutatók létrehozásával, a rangszámkülönbségek összegén alapuló rangsorolási és csoportosítási algoritmus megalkotásával érte el. Több mint 200 publikáció és 300 konferenciaelőadás meghatározó szerzője. A Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét 2023-ban kapta meg. 

Ruzsa Imre akadémikus, a magyar számelméleti iskola kiemelkedő alakja. Az additív számelmélet, illetve a prímszámok elméletének nemzetközi szinten is kiemelkedő kutatója, az additív kombinatorika egyik megalapítója. Publikációinak tásszerzői között szerepelnek a modern matematika olyan óriásai, mint Erdős Pál, Noga Alon, Ben Green és Szemerédi Endre. Eredményei számos aspektusban határozták meg az aritmetika hosszú múltra visszatekintő kutatásának a fejlődését. Bár kutatásai középpontjában a számelmélet áll, a matematika számos más területén is otthonosan mozog.

Forgács Péter, a fizikai tudomány doktora, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézetének tudományos tanácsadója, 1979 óta dolgozik az intézetben és jogelődjeiben. Az elméleti fizika több területén is kutat, így a kvantumtérelméletben, a gravitációelméletben. Kiemelkedő eredményei közé tartozik a mértékelméletek téridő-szimmetriáinak elmélete. Ennek fontos alkalmazása, hogy a részecskefizika standard modelljében a szimmetriasértés leírásához nélkülözhetetlen Higgs-mezők geometriai módon is származtathatóak. Továbbá fontos eredményeket ért el különböző nemlineáris mezők térben lokalizált megoldásainak, így pl. mágneses monopólusok, „hajas” fekete lyukak és oszcillonok vizsgálatánál. Kutatómunkáját széles körű hazai és nemzetközi együttműködésben végzi. 

Békés Csaba, az MTA doktora, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének kutatóprofesszora, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, 1998-tól a Cold War History Research Center, Budapest alapító igazgatója. A társadalomtudomány kiemelkedő hazai és régióbeli képviselőjeként évtizedek óta jelen van a nemzetközi tudományban, emellett a hidegháború történetének kutatásában is már hosszú ideje egyértelműen a nemzetközi élvonalba tartozik. Kutatásai során több területen, többek között Magyarország 1945 utáni nemzetközi kapcsolatainak, illetve a hidegháború és az enyhülés viszonyának vizsgálatában ért el jelentős eredményeket. 

Tuza Zsolt a matematikai tudomány doktora, a magyar diszkrét geometriai és kombinatorikai iskola egyik legtermékenyebb alakja. Sokrétű kutatásai során különösen a gráfok és véges halmazrendszerek extremális és strukturális tulajdonságainak, valamint kombinatorikus algoritmusok időkomplexitásának és approximációs hatékonyságának vizsgálatában ért el kiemelkedő eredményeket. Fontos eredményei születtek továbbá az algebrai logika, az irányításelmélet, a formális generatív rendszerek és az ütemezéselmélet területén is, melyen belül a félig online algoritmusok vizsgálatának egyik elindítója. A magyar érdemrend tisztikeresztjének kitüntetettje, és immár bő két évtizede az Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskola szakmai fővédnöke. 

Bárány Róbert Díj

A Bárány Róbert Díj megalapításának és adományozásának célja a HUN-REN 40 év alatti fiatal kutatóinak kiemelkedő tudományos munkájának elismerése. A díjak odaítélésekor az elért eredmények mellett figyelembe veszik a tudományos munka innovatív megközelítését, valamint a benne rejlő potenciált és továbblépési lehetőségeket, így például a különböző projektekben való részvételt, illetve bekapcsolódást nemzetközi együttműködésekbe.

Az idei díjátadó ünnepségre Budapestre utazott a díj névadójának, a Nobel-díjas Bárány Róbert dédunokája, Robert Barany, aki a HUN-REN elnökével, Gulyás Balázzsal együtt adta át az elismeréseket. 2024-ben a HUN-REN 9 fiatal kutatója vehette át a Bárány Róbert Díjat. 

A Bárány Róbert Díj idei nyertesei:

Matematikai és természettudományok

Békési Eszter, a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa. Legfontosabb kutatási területei a geotermikus energia, a litoszféra termikus és feszültségállapota, valamint a kőzetek deformációja. Kiemelkedő kutatási eredményeket ért el a litoszféra hőmérsékletterének modellezésében, valamint a kéregfeszültség és az aktív deformációs folyamatok megértésében. A regionális kutatások mellett geoenergetikai kutatásokban is aktív szerepet vállal a geotermikus rezervoárok és a természetes hidrogénrendszerek műholdas megfigyelésével és modellezésével. Tevékenységének középpontjában jelenleg a megújuló geoenergia-források, elsősorban a geotermikus energia és a természetes hidrogén állnak. 

Major István, a HUN-REN Atommagkutató Intézet tudományos főmunkatársa. Kutatásainak középpontjában a légköri szén-dioxid és a széntartalmú aeroszolok forrásainak, illetve természetes és emberi hozzájárulásainak meghatározása, valamint a paleoklíma izotópanalitikai vizsgálata áll. Radiokarbonos légkörkémiai kutatásainak köszönhetően több magyarországi város esetében is világossá vált, hogy a rossz levegőminőségű téli időszakokért a lakossági biomassza-égetés a legfőbb felelős. A széntartalmú aeroszolok vizsgálata terén nevéhez fűződik a stabil szénizotóp-arányra vonatkozó első debreceni eredmények közlése. Ezen kívül részt vesz még számos paleoklimatológiai és paleotáplálkozási kutatásban a megtalált csontleletek stabilizotópos vizsgálatával. 

Mester Dávid, a HUN-REN–BME Kvantumkémiai Kutatócsoport tudományos munkatársa, a kvantumkémia területén végez módszer- és szoftverfejlesztést. Legfontosabb tudományos eredményei az elektronikusan gerjesztett állapotok pontos és hatékony leírásához kapcsolódnak. Az általa kidolgozott elméleti módszereknek köszönhetően a vizsgálható kémiai rendszerek mérete a többszörösére növekedett, ami lehetővé tette technológiailag és biológiailag fontos molekulák pontos számítógépes modellezését. Közleményei a legjelentősebb tudományos folyóiratokban jelennek meg, az általa fejlesztett szoftvert a világ vezető kutatócsoportjai használják, elsősorban az anyagtudomány, az elméleti kémia és a fizikai kémia területén.

Élettudományok

Biró László, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa. Kiemelkedő eredménye az agresszió korai szociális izolációból eredő neurális hátterének feltárása és jellemzése. Ennek során a korai szociális izoláció hatását vizsgálta a prefrontális kéreg szerkezetére és funkciójára, de a kutatás kiterjedt a prefrontális kéreg és a hipotalamusz közötti kapcsolatokra, valamint a pszichoszociális és biológiai tényezők közötti szinergikus hatásokra is. Felfedezései mélyebb ismeretekkel szolgálnak az agresszió különböző formáinak neurobiológiai alapjairól, és fontos előrelépést jelenthetnek a farmakoterápiás beavatkozások fejlesztésében.

Jablonszky Mónika a PhD-cím megszerzése óta az Ökológiai Kutatóközpontban működő Evolúciós Ökológia Kutatócsoport tudományos munkatársa, kutatási témája a madarak viselkedésének, azon belül is elsősorban a madáréneknek a viselkedésökológiai vizsgálata. Szakmai tevékenysége magában foglalja az örvös légykapók viselkedésének és énekének terepi vizsgálatát és az adatok változatos módszerekkel történő statisztikai analízisét. Kiváló problémamegoldó képességét és irodalomismeretét kamatoztatva aktív szerepet játszik a kutatási témájához kapcsolódó viselkedésökológiai kísérletek megtervezésében, kivitelezésében és publikálásában.

Daruka Lejla, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa, figyelemre méltó eredményeket ért el az antibiotikum-rezisztencia előrejelzésében. Kutatásai során olyan antimikrobiális peptideket azonosított, amelyekkel szemben a baktériumok csak nem, vagy csak kis mértékben fejlesztenek ki rezisztenciát. Módszereivel előzetesen kiválaszthatók a hosszú távon rezisztenciamentesen alkalmazható szerek. Eredményei új antimikrobiális peptidek kifejlesztéséhez vezettek, amelyek multidrogrezisztens baktériumok ellen is hatékonyak. A kidolgozott predikciós módszereket fejlesztés alatt álló antibiotikumok és biocidek vizsgálatánál is alkalmazzák. Jelenlegi kutatásaival az antibiotikum-rezisztens baktériumok fertőzőképességét és rákra gyakorolt hatását vizsgálja.

Bölcsészet- és társadalomtudományok

Bareith Tibor, a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa. Tudományos fokozatát 2020-ban szerezte meg, 2023-ban csatlakozott a kutatóközponthoz. 2024-ben indult az OTKA posztdoktori kutatási pályázata „Árupiaci árak, infláció és monetáris politika” témacímmel. Számos jelentős kutatási projektben vett részt, köztük a Horizon 2020 BIOEASTsuP és az MNB zöld pénzügyi kezdeményezésében, valamint EFOP kutatási projektekben, amelyekből számos hazai és nemzetközi publikáció született. Oktatói kiválóságát a Kaposvári Egyetem Balogh László-díjával ismerték el. Legújabb cikkét, amely azt vizsgálja, milyen hatása van a monetáris politikának az élelmiszerárinflációra, a Journal of Agribusiness in Developing and Emerging Economies folyóirat fogadta el.

Masek Zsófia, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének tudományos munkatársa. Kutatási területe az Alföldön egykoron élt római kori szarmaták, a hunok és a gepidák régészete: e korábban egymástól elkülönülten kezelt kulturális csoportokat innovatív kutatásmódszertan alkalmazásával vizsgálja. Településrégészeten és kerámiakutatáson alapuló eredményeiből kiindulva mára komplex kutatási terület alakult ki, amely egyedülálló lehetőséget teremt a hun kori Tisza-vidék falusias közösségeinek mélyreható megismerésére. Kutatásai másik irányát a speciális késő antik és hun kori tárgytípusok vizsgálata képezi, amelynek köszönhetően a kora népvándorlás kori Kárpát-medencei társadalmakkal kapcsolatos ismereteink jelentősen bővültek.

A hangszeres előadóművészként is aktív Szabó Ferenc János, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa. Előadóművészet-elméleti és hangfelvétel-történeti kutatásai új interdiszciplináris területet nyitnak a magyarországi zenetudományban. Eredményeire nemcsak zenetudományi, de technikai, ipar- és kereskedelemtörténeti, akusztikai, médiatudományi, történettudományi, néprajzi, nyelvészeti és más kutatások is támaszkodhatnak. Kiemelkedő publikációs tevékenységének és nemzetközi jelenlétének köszönhetően a magyarországi hangfelvétel-történeti kutatások nemzetközi figyelmet keltenek, amit az Association for Recorded Sound Collections „Award for Excellence in Historical Sound Research” 2022. évi díja is tanúsít.

A 2024-es eseményt a HUN-REN vezérigazgatói dicséreteinek kiosztásával zárták. A HUN-REN Központ három kollégája vehette át az elismerést Jakab Roland vezérigazgatótól. A dicsérettel a HUN-REN Központnál kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkavállalók szakmai munkáját ismerték el, idén Czinkos Tímea, Polonkai-Majoross Dóra és Regős Ákos kapta meg az oklevelet.