Hogyan válaszol az AI a földtudomány alapkérdéseire? Mekkora a Nap születésének időskálája? Tényleg lett társa a vörös szuperóriás csillagnak?

Egyre többen használják az olyan nagy nyelvi modelleket, mint pl. a ChatGPT, Bard vagy a magyar PULI GPT-3SX, mert könnyen hozzáférhetőek és különösebb programozási tudás nélkül lehet velük eddig elképzelhetetlen mennyiségű információt feldolgozni. Azonban számos aggasztó probléma is felmerült ezekkel kapcsolatban, mint például a válaszokban kapott torzítások, a felhasználók által feltöltött fájlok és a megadott adatokhoz köthető adatvédelmi kockázatok, a működésük pontos leírásának, átláthatóságának hiánya, valamint egyszerűen a hibás válaszok.

A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és a német Climate Risk Analysis kutatói megvizsgálták, hogy a ChatGPT által megfogalmazott, a földtudományok számára legfontosabbnak ítélt 100 kérdés mennyire hiteles, és van-e különbség a válaszokban, ha az azonos jelentéssel bíró "Earth Sciences" vagy "Geosciences" szinonimákat használjuk a kérdésfeltevésben.

Tanulmányuk rámutat, hogy bár az "Earth Sciences" és "Geosciences" azonos jelentésű szavak az angol szaknyelvben, a nyelvi modelleknek feltett kérdésekben eltérő jelentéssel jelentek meg. A vizsgálat során kiderült, a mesterséges intelligenciára épülő nagy nyelvi modellek nem tudnak függetlenedni a tanításukra használt adatok torzításától. A kutatók szerint éppen ezért mindig kritikusan kell vizsgálnunk a tőlük kapott válaszokat.

A cikk először a degruyter.com-on jelent meg, bővebben itt lehet erről olvasni.

Kiszámolták, mennyi idő alatt alakult ki a Napunk

Egy nemzetközi kutatói együttműködés, köztük a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet és a Szegedi Tudományegyetem asztrofizikusai 4,6 milliárd év távlatában is képesek voltak megbecsülni központi csillagunk kialakulási időskáláját.

Először sikeresen megmérték a teljesen ionizált tallium ionok bomlását a németországi GSI/FAIR laboratórium speciális részecskegyorsítójának segítségével, majd a kísérlet eredményei alapján kiszámították, mennyi radioaktív ólom (205Pb) keletkezik a csillagok belsejében.

A meteoritokból származtatható ²⁰⁵Pb mennyiséggel összevetve megállapították, a Nap viszonylag gyorsan, 10-20 millió év alatt alakult csillaggá a keletkezési területének gázanyagából. Ez összhangban van ugyanezen csillagokban keletkezett más radioaktív atommagokkal. Ez azt jelenti, hogy a Napunk nem egymagában született, hanem egy nagy csillagcsaládban, számos testvérével együtt, amelyek régen szétszéledtek és elvesztették egymást.

A cikk először a Nature című folyóiratban jelent meg, bővebben itt lehet erről olvasni.

Lehet testvére a vörös szuperóriás csillagnak

A Betelgeuze csillag fényesedése és halványodása évek óta izgalomban tartja a csillagászokat, és némelyek meg vannak győződve róla, hogy ez egy közelgő szupernóva-robbanás előszele lehet. A HUN-REN CSFK kutatóinak és amerikai kollégáiknak új eredményei szerint azonban a fényváltozások valódi oka egy eddig ismeretlen kísérőcsillag lehet.

Az éjszakai égbolt tizedik legfényesebb csillaga, a Betelgeuze, talán még sincs a szupernóvává válás határán. Ezt állítja egy új tanulmány, amely a csillag fényváltozásainak vizsgálatából arra jutott, azokat sokkal valószínűbb, hogy egy körülötte keringő, eddig ismeretlen másik csillag okozza.

A „Betel-tesó” („Betelbuddy”, ahogy a tudományos szakcikk vezető szerzője, Jared Goldberg, az angol eredetiben elnevezte), egyfajta hókotróként működik: eltakarítja az óriáscsillag által termelt, annak fényét leárnyékoló csillagkörüli port maga körül. Emiatt a Betelgeuze-t időszakosan fényesebbnek, majd megint halványabbnak látjuk, ahogy a kísérője körbejár.

A kutatók még nem tudták egyértelműen meghatározni, milyen égitest is lehet a Betel-tesó. Egy Naphoz hasonló csillag a legesélyesebb jelölt, de más kutató neutroncsillagnak tartja a kísérőt. A kutatók jelenlegi terve, hogy elcsípjék, megörökítsék a kísérőt, amelynek legjobb megfigyelhetősége idén december 6-a körül lesz.

A cikk először az arxiv.org-on jelent meg, bővebben itt lehet erről olvasni.