Kikutatták, milyen vulkánkitörések zajlottak a Kárpát-medence kialakulásakor

2024.12.18 | szerző:

Összegyűjtötték a Kárpát–Pannon térség kialakulásával egy időben zajlott vulkántevékenységeket és a kitörések okait a Geological Society London különkötetében. Az így összegyűlt adatok nemcsak a geológiai kutatások miatt fontosak, hanem a geotermális energiaforrások és nyersanyagok feltárásában, továbbá a földrengések és vulkánkitörések felmérésében is, mondta a kutatásban részt vevő HUN-REN CSFK Földtani és Geokémiai Kutatóintézetének kutatója.

vulkán

A Kárpát–Pannon térség vulkáni történetét bemutató új összefoglaló munka jelent meg a Geological Society London kiadványában. A most megjelent cikk szerzői, köztük Lukács Réka, a HUN-REN CSFK Földtani és Geokémiai Kutatóintézetének kutatója, a térségünk kialakulásával egy időben zajlott vulkánkitörések okait foglalják össze. A térség vulkanizmusát bonyolult tektonikai folyamatok irányították, amelyek között kiemelt fontossága volt a bolygónk legkülső merev kőzetburkának (litoszférának) és ezen belül a földkéregnek az elvékonyodása, továbbá a kőzetlemez alábukás (szubdukció), a földköpenyben zajló lassú áramlások, valamint a térséget felépítő mikrolemezek mozgásai.

Érdekesség, hogy a Kárpát-medencében (Kárpát-Pannon térségben) nem található meg a lemeztektonikai modellekből ismert klasszikus vulkáni ív, amely jellemzően szubdukciós zónák mentén jön létre. Ezért a szerzők szerint az "ív mögötti medence" kifejezés csak szerkezetföldtani értelemben használható a Pannon-medencére vonatkozóan. A vulkáni tevékenység során nagyon változatos képződmények alakultak ki, amelyek keletkezésének okait a kőzetek és az azokban lévő kristályok megjelenése és kémiai összetétele alapján tárták fel a szakemberek.

A térség legfiatalabb vulkáni kitörései körülbelül 100-30 ezer évvel ezelőtt történtek, főként a még mindig aktív délkeleti Kárpátok területén. Ezek a kitörések azt jelzik, hogy a térség geológiailag még ma is aktív és folyamatosan alakul, habár a vulkáni működés ismétlődésének időbeli léptéke emberi szempontból hosszú, több tízezer éves nagyságrendű.

A Kárpát-medence különböző vulkáni képződményeinek területi elterjedése
A Kárpát-medence különböző vulkáni képződményeinek területi elterjedése

Az intenzív, közel fél évszázados tudományos kutatások ellenére még mindig számos megválaszolatlan kérdés maradt a vulkanizmus és a tektonikai folyamatok közötti összefüggésekről. A vulkáni kőzetek összetétele és kialakulásuk folyamata különböző tényezők, például a magma keletkezési körülményei, a földkéreg felépítése és a földtani környezet hatására változik. A térségünkben lévő egyes vulkáni tevékenységek ideje és helye gyakran nem felel meg a klasszikus lemeztektonikai modelleknek, ezért új megközelítések szükségesek a vulkanizmus okainak megértéséhez. „A Kárpát–Pannon térség bonyolult vulkanizmusa kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a "forrástól a felszínig" filozófiát alkalmazva a kutatók jobban megértsék a magmás folyamatok és a geodinamikai mozgatórugók közötti kapcsolatot” – véli a HUN-REN CSFK kutatója.

A térség vulkanizmusának tanulmányozása nemcsak a geológiai kutatások számára fontos, hanem a geotermális energiaforrások és nyersanyagok feltárásában, továbbá a természeti kockázatok, például földrengések és vulkánkitörések felmérésében is. Ez az összefoglaló munka a 11 éve fennálló HUN-REN-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport számos tudományos eredményeit összesíti, ami megalapozta többek között Lukács Réka sikeres MTA Lendület kutatócsoport alakítására beadott pályázatát is. A MTA–HUN-REN CSFK Lendület PannonVulkán Kutatócsoport céljai között szerepel, hogy tovább bővítse a térség vulkanizmusával kapcsolatos ismereteinket, valamint kutatásaival hozzájáruljon a vulkánkitörések okainak és lefolyásának jobb megértéséhez.

Megújul a HUN-REN

A szervezetében korszerűsödő Magyar Kutatási Hálózat célja, hogy Európa egyik leghatékonyabb kutatói szervezetévé váljon. A HUN-REN új vezetésének célja egy jól finanszírozott, nyitott, a társadalmi és gazdasági problémákra fókuszáló tudományos intézményrendszer megteremtése, amely jelentős mértékben hozzájárulhat Magyarország társadalmi és gazdasági sikeréhez.

A Magyar Kutatási Hálózatban dolgozó kutatók hosszú távú, következetes, értékkövető és teljesítményelvű finanszírozási rendszerre, egymást erősítő struktúrára és működésre, hazai és nemzetközi szinten versenyképes bérekre, valamint kiszámítható kutatói életpályára számíthatnak egy olyan szervezetben, amelyben erős a vállalkozói és együttműködő szemlélet, a kutatók munkáját adminisztratív és beszerzési szolgáltatásokkal segítik, továbbá nagy hangsúlyt fektetnek a tudományos szférán kívüli kapcsolatokra is.

Megosztás