A HUN-REN a kihívásokra jobban reagáló, együttműködő, teljesítményelvű és hatékony hálózattá válhat

A HUN-REN megújulásának kezdeményezését átfogó elemzések és értékelések előzték meg: vizsgálták többek között a kutatási kapacitásokat, a finanszírozást, a szervezetet és irányítását, a tudományos teljesítményt a HUN-REN kutatóhelyein az MTMT, a Scopus és a beszámolóadatok elemzésével, valamint átnézték párhuzamosan 18 ország 24 kutatóhálózatának tevékenységét  Scopus, Cordis és nyilvános kutatóhálózati beszámolók alapján – emlékeztetett Gulyás Balázs elnök a Szimpóziumon, hozzáfűzve, hogy az elmúlt másfél évben  végzett munka jelentős részben épült a kutatóhelyek KFI teljesítményének megismerését célzó intézeti önértékelésekre is, illetve az előzetesen megadott szempontrendszer szerint lebonyolított nemzetközi értékelésekre, személyes interjúkkal és 100 szakértő részvételével.  Mindez kiegészült 8, külső és belső szakértőkből, köztük a kutatóhelyek számos képviselőjéből létrehozott és kifejezetten stratégiai témákra fókuszáló olyan munkacsoport tevékenységével, amelyekben a legfontosabb szervezeti és irányítási kérdésekre kerestek és találtak válaszokat, majd készítettek cselekvési terveket – egészítette ki az elnöki tájékoztatót Jakab Roland vezérigazgató.

A többszempontú, komplex és részletes felmérés nyomán a HUN-REN vezetőinek meggyőződése, hogy a kutatóhálózat működésének feltárt problémái rendszerszintű átalakítást igényelnek, azok elemenként nem orvosolhatók. A működés ugyanis sem szakmai, sem funkcionális szempontból nem hatékony, a szinergiák kihasználása pedig elégtelen.

Gulyás Balázs elnök kifejtette, hogy az államháztartási szabályokon belüli működés nehézkessége miatt szükségesnek látja a működési modell megváltoztatását és egy sajátos jogállási törvény megalkotását. Véleménye szerint a bázisalapú finanszírozás nem ösztönöz teljesítményre, sem hálózati, sem kutatóhelyi, sem egyéni szinten, így teljesítményalapú finanszírozásra van szükség többletforrás bevonásával, mert az alulfinanszírozott működés költségmegtakarítással orvosolhatatlan. Óriási kihívás, hogy a kutatói átlagbérek európai összehasonlításban rendkívül alacsonyak, a kutatói utánpótlás és a kiváló kutatók megtartása nehézségekbe ütközik és nincs életpálya-modell. További javítandók között említette a széttartó kutatási témákat, amelyek egy része nincs összhangban a magyar társadalmi és gazdasági célrendszerrel, ezért elengedhetetlen a kutatási portfólió tudatosabb menedzselése.

A kutatóhálózat elavult szerkezetéből adódóan a HUN-REN Központ jelenleg csupán koordinál, de nem ad megfelelő keretet a működéshez, a kutatóhelyek jelentős részénél mind a stratégiai, mind az operatív menedzsment javítható lenne – tette hozzá Jakab Roland vezérigazgató. Mindemellett a kutatóhelyek által használt ingatlanvagyon nagyrészt a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában maradt, és az elmúlt években nem valósult meg sem az ingatlanok fejlesztése, sem a velük valófelelős gazdálkodás. Az önrendelkezéshez vitathatatlanul szükséges a saját tulajdonú ingatlanokban a minőségi munkakörnyezet megteremtése, a modern infrastruktúra biztosítása érdekében – szögezte le.

Az új modell alapelvei a HUN-REN kezdeményezésére kerültek törvénytervezetbe – hangsúlyozta Jakab Roland vezérigazgató a november 19-én benyújtott törvénytervezetről, amely még mindig, minden nappal formálódik és végső változata – elfogadása esetén – 2025. január 1-én lép hatályba. A kutatóhelyeket leginkább érintő (többek között jogállásra, finanszírozásra vonatkozó) pontok 2025. április 1-jén lépnek hatályba. A korszerűsítés nem zavarja majd a mindennapi munkát – biztosította a HUN-REN vezetőiből és kutatóiból álló hallgatóságot a vezérigazgató.

A kihívásokra jobban reagáló, együttműködő, teljesítményelvű és hatékony hálózattá szeretnénk válni – fogalmazta meg az átfogó célt az elnök az elnöki-vezérigazgatói közös prezentáción. A részletes megvalósítás legfontosabb feladatait sorolva említette egy olyan hálózati szemlélet és működés kialakítását, amely multidiszciplináris válaszokat kínál a komplex társadalmi és gazdasági kérdésekre. Szintén elhangzott egy olyan kutatási portfólió kialakításának szükségessége, amely egyensúlyt teremt az alap- és az alkalmazott kutatások között, figyelembe véve a társadalmi-gazdasági hasznosíthatóságot. Hasonlóan fontos a hálózati működés előnyeinek kihasználása az alaptevékenységek mellett az azokat segítő területeken is, valamint a teljesítményalapú bérezési rendszer bevezetése jelentős fizetésemeléssel, illetve az egyéni célok és eredmények díjazásával. Az elnök kiemelte az életpályamodell kialakítását a kutatókra és a kutatást segítő munkavállalókra, a kutatói utánpótlás feltételeinek javítása mellett a nemzetközi kapcsolatok erősítésével, a külföldi kutatók bevonzásával, a globális trendek követésével, egy közös célokat és az együttműködést előtérbe helyező működésben.

Az új modellben a kutatási intézmények származtatott jogi személyisége hatékony irányítást tesz lehetővé – fejtette ki Gulyás Balázs elnök, ismét megerősítve, hogy az új törvényben a HUN-REN sajátos jogállású jogi személy, és a jelenlegi kutatóközpontok és önálló kutatóintézetek tevékenységüket származtatott jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységekként folytatják tovább.  A HUN-REN-re a Polgári Törvénykönyvben foglalt jogi személy általános szabályait kell alkalmazni, azaz az államháztartáson kívül működik majd, és az alapítói jogokat 7 főből álló ügyvezető és döntéshozó szerve, az elnök által vezetett Irányító Testület (azaz a HUN-REN maga) gyakorolja. Az új szervezet operatív vezetője a vezérigazgató, a kutatási intézmények tudományos és innovációs tevékenységének koordinálói a tudományterületi alelnökök. Elhangzott még, hogy az átalakulás nem befolyásolja a jelenleg az intézmények tulajdonában álló vállalati részesedések és ingóságok helyzetét. Kiemelt jelentőségű a tervezett életpályamodell és mellé a bérrendezés, valamint hatékony szervezetrendszer és a központi szolgáltató funkciók létrehozása a kutatás és az innováció segítésére, hogy kutatóintézetek kapacitásaikat hatékonyabban tudják az alaptevékenységek ellátására koncentrálni, megfelelve a korszerű francia, spanyol, német, japán, és szingapúri mintáknak.

A tervezett finanszírozással összefüggésben mindkét vezető több ízben is felhívta a figyelmet arra, hogy a teljesítményalapú finanszírozás jelentős forrásemeléssel jár együtt, megteremtve az életpályamodell alapjait. Az értékkövető finanszírozás a felelős ingatlangazdálkodás és -fejlesztés, valamint a bérrendezés záloga is. Gulyás Balázs és Jakab Roland beszámolt róla, hogy már áprilistól a havi költségvetési támogatás 50%-kal nő, de külön támogatás érkezik a transzformációs folyamat költségeinek fedezésére.

Az új irányítási modellben jelentős szerep jut a kutatási intézmények és a tudomány képviselőinek – hívta fel a figyelmet mind az elnök, mind a vezérigazgató. Az Irányító Testület munkáját a Tudományos Tanácsadó Testület mellett a kutatási intézményvezetőkből álló, konzultatív jogkörrel rendelkező Intézményvezetői Kollégium támogatja. A tudományterületi alelnökök lesznek a kutatási intézmények tudományos és innovációs tevékenységének koordinálói a három nagy tudományterületen. Az alelnököket Tudományterületi Kutatási Tanácsok segítik.

Nagyon fontos, hogy a HUN-REN továbbra is teljes mértékben függetlenül működik – hangsúlyozta Jakab Roland vezérigazgató. Mindkét vezető úgy fogalmazott: a politikától független működésre számos biztosítékot tartalmaz a törvényjavaslat: a HUN-REN irányítási struktúrájában továbbra is többségében a tudomány művelőiből álló 7 tagú Irányító Testület marad a döntéshozó szerv, amely az állam általi alapítást követően az alapítói jogok gyakorlójává válik, és a jelenlegi Irányító Testülettel hasonló hatáskörökkel bír majd. Utóbbiakról az Alkotmánybíróság is megállapította, hogy megfelelnek a tudományos kutatás szabadsága elvének. Az Irányító Testület tagjaira szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak.

A kutatási intézmények vezetői a jövőben is maguk döntenek az intézmény működését érintő alapvető kérdésekben, vagy tesznek javaslatot az Irányító Testületnek, egyebek mellett, az intézmények szervezeti felépítéséről vagy működési rendjük kialakításáról. Munkáltatói jogokat gyakorolnak, irányítják az intézményük közfeladatainak, alaptevékenységének ellátását és felelősek intézményük teljesítménymérési és -értékelési rendszeréért, valamint a tudományos munkához kapcsolódó együttműködési megállapodások és szerződések megkötéséért, intézményük üzleti tervének megvalósításáért, költségvetéséért és vagyongazdálkodásáért. Ők felelnek a kutatási intézmény tudományos stratégiájának kidolgozásáért, tudományos és innovációs tevékenységének koordinációjáért, a tudományos munkához kapcsolódó pályázatok benyújtásáért és megvalósításáért, valamint a tudománykommunikációs feladatok ellátásáért.

A transzformációval végső soron a hálózat eredményességének erősítése a tét és a cél – középpontban a kutatói közösséggel és annak támogatásával, hogy innovatív, nemzetközileg versenyképes eredmények születhessenek, amelyek hozzájárulnak a hazai kutatási teljesítmény fejlődéséhez és a társadalmi-gazdasági kihívások kezeléséhez.

Link a prezentációhoz